2008. október 30., csütörtök

kedveseim!

aki úgy érzi, hogy tudnia kell valamit, keressen meg a tudja hol.

megan gépelte 16:30-kor

2008. október 20., hétfő

0. 

Szóval. Négy éves a blogom, ma.

Az elmúlt 16 évem szépen felosztható négyéves korszakokra. Négy évig voltam alsótagozatos, majd felsőtagozatos, négy évig jártam gimibe, majd négy évig főiskolára. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy jól érezzem magam a bőrömben egyes helyeken, de a végére mindig elegem is lett egy kicsit mindenből és menni akartam, tovább.
Az országgyűlést is négy évente választják, van valami mágikus ebben a számban... ezért muszáj róla különleges módon megemlékezni.

Az elmúlt 1461 nap alatt - érthetetlen módon - 1929 bejegyzést produkáltam, bár ez már egy erősen ritkított érték, gyakran töröltem a régiekből. Ezekhez a bejegyzésekhez ti a 48 hónap során, a 47 535 látogatás alkalmával, 3152 kommentet fűztetek (meg az a pár, amiket megsemmisítettem).
Voltam szerelmes, voltam csalódott, voltam boldog, voltam szomorú, sírtam és nevettem a szemetek láttára, és olyan dolgokat leírtam, amit kimondani sosem mertem volna.

Egy ideje (sőt, talán egy éve is) azonban érlelődik bennem a gondolat: vannak dolgok, amiket le kell zárni. Úgy gondoltam, ehhez kell valami apropó, és talán ez a negyedik szülinap épp megfelelő erre. Szóval ha minden a terveim szerint alakul, ez most az utolsó bejegyzése a megan blognak. A régieket eltűntettem, nem szeretném, hogy nyomom maradjon... remélem a google cache-ből is hamarosan szublimálnak :)

Köszönöm mindenkinek, aki valaha is olvasott. Nagyon hálás vagyok azért a több mint tucatnyi emberért, akiket itt ismertem meg, akik közül egy-kettő igazi baráttá is vált az idők során. Nem mondom azt, hogy soha nem írok már blogot (a makrancost már régebben felfüggesztettem), nem mondom, hogy ezt a blogot soha nem folytatom, de úgy érzem, hogy (a sok Oscar-díj átadós köszönöm után) most ki kell azt mondanom, hogy ennek itt

Kívánom mindenkinek a lehető legjobbakat (és ha nagyon akartok xy helyeken el tudtok érni).

megan gépelte 1:23-kor

2008. október 19., vasárnap

jó tanács magamnak a jövőre nézve: SOHA ne menj el 8 (nyolc!) pasival egyedüli nőként kocsmázni. ha csak nem akarsz a fociról és undorítóbbnál is undorítóbb pornófilmek forgatókönyvéről cseverészni, majd dekoratív, ámde ikú lájt csajok után forogni a körúton. de tényleg.
hát mennyivel jobb lett volna egy hellósanyi konci? áh, mindegy.
még így is idejében leléptem.

1.

ui: már kész a holnapi bejegyzés...

megan gépelte 1:44-kor

2008. október 18., szombat

egy mondat el tudja baszni az ember hangulatát.

gé figyelt, és beszólt. majdnem ugyanazt, mint amivel egyszer régen kahuna megríkatott, csak kicsit más stílusban. de az eredmény nagyon hasonló volt. elbaszódott a kedvem, hozzávéve azt is, hogy a kommunikációs próbálkozásaink zátonyra futottak, egyszer miatta, egyszer miattam, aztán már a kerülés is bántott.
vicces volt, hogy olyan emberek vették csak észre, hogy mennyire kibuktam, akik amúgy vajmi keveset látnak, beszélnek velem, mint móni, dani...
és van pár dolog, amit még mindig nehezen viselek: ha itatni akarnak, amikor én kijelentem, hogy nem. és az is, ha tevőlegesen beleszólnak a dolgaimba. ami nem megy, azt ne erőltessük, ugyebár.  mindegy, részegekkel szemben elnézőnek kell lenni.
de legalább az estém további része jó volt, ha már...

2.

megan gépelte 12:55-kor

2008. október 16., csütörtök

(akkor most írok egyet azért, hogy a végén leírhassam, hogy négy.)

napok óta ubiszezon van a melóhelyen, ezért csak úgy csinálunk, mintha csinálnánk valamit, amikor nem. én ennek jegyében kb. egész délelőtt ádámmal msneztem, vicceket mesélgettünk egymásnak, miegymás. mókás volt.
miután másfél órán át ebédeltem, majd tesóm irodájában egyesével kitöröltem az üzenetrögzítőről mind az 53 üzenetet (volt köztük néhány igazán vicces), délután felhívott a titkárnő, hogy nem akarok-é esetleg szívem-szerelmem-szépségem, lent nevezett éééböl irodájába átvinni egy levelet. először elkezdtem röhögni azon, hogy azért jutott eszébe ezt megkérdezni, mert látta az apró piros szívecskékkel körberajzolt kinyomtatott fotót. aztán meg persze heves bólogatásba kezdtem, és elrohantam. hát. mit ne mondjak. őt nem láttam, de szép az irodája :) vajon elvesz feleségül? :(
aztán volt még pár vicces körünk kolléganőmmel a katonabácsik között, nagyon bénák voltunk, meg rájöttünk, hogy rossz helyre mentünk dolgozni. a katonák között lényegesen könnyebb volna pasizni...sebaj, megy ez így is ;)
majd tali, girosz, ájszteja, dunapart, sültkrumpli majonézzel, kivilágított város, kellemes idő, beszélgetgetgetés.
és végül, de nem utolsó sorban, a számomra utolsó, dzsémi koncert. ők voltak nekem az első, ha jól emlékszem, akiknek a koncertjeire eljártam, úgy 6-7 éve folyamatosan. épp ezért (is) sokat jelentenek ők nekem, meg hát k.va jó zenét csinálnak, ami főleg koncerteken érvényesül...és most befejezik közös pályafutásukat, ez volt az utolsó előtti eksön, az uccsóra meg valszeg nem megyek majd.
és elárulom most itt akkor nektek, hogy 4 nap múlva az ő egyik számukkal fogom kezdeni a blogbejegyzést.

szóval 4.

megan gépelte 23:47-kor

2008. október 15., szerda

Mi a marketing?

Látsz egy fantasztikus férfit egy partin.
Odamész hozzá és azt mondod: "Fantasztikus vagyok az ágyban".
Ez a direct marketing.

Látsz egy fantasztikus férfit egy partin.
Odamész hozzá és megszerzed a telefonszámát. Másnap felhívod és azt mondod: "Szia, fantasztikus vagyok az ágyban".
Ez a telemarketing.

Barátaiddal vagy egy partyn és meglátsz egy fantasztikus férfit.
Egyik barátnőd odamegy hozzá és rád mutatva így szól: "Ő fantasztikus az ágyban".
Ez a reklám.

Beülsz az autódba, lassan hajtasz a városban és a nyitott ablakon át minden járókelőnek odakiáltod: "Fantasztikus vagyok az ágyban!"
Ez a spam (kéretlen reklámküldemény).

Látsz egy fantasztikus férfit egy partyn.
Felállsz, megigazítod a blúzod, odamész hozzá és töltesz neki egy italt. Adsz neki tüzet, amikor látod, hogy nem találja az öngyújtóját. Felajánlod, hogy hazaviszed, mert a közelében laksz, majd ezt mondod: "Mellesleg, fantasztikus vagyok az ágyban".
Ez public relations (PR).

ÉS MOST JÖN A LÉNYEG!

Látsz egy fantasztikus férfit egy partyn.
Ő odajön hozzád és így szól: "Hallom, fantasztikus vagy az ágyban".
Ez a brand recognition (márkafelismerés).

És ha az aktus után azt mondja: "Hááát tényleg fantasztikus vagy az ágyban!"
Akkor az a vásárlói elégedettség.

És ha elvesz feleségül, akkor az a márkahűség!

megan gépelte 8:47-kor

megan gépelte 0:08-kor

2008. október 14., kedd

Gyerekek, ez a macska annyira nőből van!!!

Karmol, harap, birkózik veled, lesből támad és mindeközben dorombol, hogy ő ezt élvezi.

Majdnem olyan, mint én.

Arról nem beszélve, hogy bárkinek az ölében otthonosan érzi magát két perc után és imádja, ha gyürkészelik, gyomrozzák, nyomorgatják.

Már hozzá se tenném az értelemszerű konklúziót, amit imént.

Egyébként 6.

megan gépelte 17:17-kor

2008. október 12., vasárnap

megan gépelte 22:41-kor

iszonyúan tudnék örülni, ha:

• a látogatásaid száma mondjuk ötödennyire csökkenne,
• nem unatkoznál annyira, hogy a google-be írva különböző keresőszavakkal idetalálj 10 perccel az előző látogatásod után,
• és mondjuk egyáltalán: elfelejtenél.

köszi!

megan gépelte 17:58-kor

megan gépelte 1:03-kor

2008. október 8., szerda

megan gépelte 15:43-kor

2008. október 7., kedd

szóval fura volt. rég nem...
és most megint.
vártam. hogy mi lesz. fog-e.
gondolkoztam, mit teszek, ha.
nem vágytam.

fáradt voltam.

megoldotta a kérdést, nem kellett döntenem.
elaludtam.
felébredtem.
a reggel majdnem olyan volt, mint régen.

jó ez így.
nem fáj, nem baj.

megan gépelte 16:50-kor

2008. október 4., szombat

O r d e n á r é.

Ezt a szót kerestem Rá.
Kevés undorítóbb dolog van a nagyon részeg férfinál.
Talán csak egy nagyon részeg nő, aki átlépi a szánalmasság szánnivalónak mondható határait is.

Soha nem láttam még egyikőjüket sem (!) ennyire késznek, pedigpedig. Vagy csak nem emlékszem, mert hasonló állapotban voltam. (Relatíve) tiszta fejjel rossz érzés volt közöttük. Na meg harcoltam magammal, a fáradtságommal, a fejemben cikázó gondolatokkal. De legalább nem éltem vissza a helyzettel. (Bár emiatt nem azt tettem, amit igazán szerettem volna.)

Az alkoholtól elveszíted a tartásod. Az nekem speciel volt tegnap. Meg büszkeségem is, ami nem engedte, hogy a kelleténél jobban alázzanak. Nyertesnek éreztem magam, csak a jutalommal nem tudtam mit kezdeni. Mint aki hazaviszi a trófeát, felrakja a kandallópárkányra, és soha többé hozzá se nyúl, mert már semmire sem jó.

Kifordulva látni az embereket saját magukból mindenképpen elgondolkodtató.

megan gépelte 11:47-kor

2008. október 3., péntek

megan gépelte 7:38-kor

2008. szeptember 30., kedd

megan gépelte 22:35-kor

2008. szeptember 29., hétfő

Íme a hisztis tyúk reggeli játék közben:
(nehéz róla képet csinálni, mert mindig mozog, azért majd próbálkozom)

(azért hisztis, mert előbb kiszaladt a szobából, becsuktam az ajtót, és elkezdett nyávogni, hogy engedjem vissza)

Szeszélyes állat a macska.

(épp a seggem karmolássza, mögöttem huncutkodik a széken)

megan gépelte 7:38-kor

2008. szeptember 28., vasárnap

megan gépelte 13:13-kor

2008. szeptember 26., péntek

Játszunk sms kódfejtőset!

A feladvány:

Vibber mbr qesyegek uagxvmk! Hnmap h4vlak!

A (lehetséges) megfejtés:

Vicces, már részegek vagyunk! Holnap hívlak!
(a vége egészen koordinált!)

Az elfogyasztott alkohol mennyisége:

megbecsülhetetlen(ül sok)

megan gépelte 22:08-kor

2008. szeptember 22., hétfő

Nos, tegnaptól új lakótársam van. Zulejkának hívják, nagyjából 20 cm hosszú, biztos vagyok benne, hogy nincs egy kiló, és 2 hónappal ezelőtt még a világon sem volt. Ha ez nem segített volna a faj felismerésében, hozzáteszem, hogy reggel nyávogó hangra ébredtem. Szóval Zuzu egy kis angyal(bőrbe bújt ördög) - minél előbb kerítek róla vizuális élményt számotokra és beszúrom ide -, a hivatalos definíció szerint teknőctarka, ami gyengébbek kedvéért (én se tudtam) azt jelenti, hogy fekete, barnás foltokkal. És félperzsa, tehát hosszú a szőre. Elég komikus jelenség, mi tagadás.

És hát izgalmas reggeleink lesznek vele, már látom :) Ma, miután eltávoztak lakótársaim 6.45 magasságában, egyedül hagyva engem az aprósággal, félig csukott szemekkel... nos, elindultam a konyhába, hogy összepakoljak valami reggelit meg kávét. A szőrpamacs bárhova mehet a lakásban, kivéve a konyha, ezért szépen becsuktam az ajtót magam mögött. Nem telt el tíz másodperc, mire elkezdett miákolni. Kinéztem, ott ült az ajtó előtt, és keservesen nyávogott. Hát jó, gyorsan összekaptam magam, és tányérral, bögrével bevonultam a szobámba, hogy megreggelizem, és így a cic sem lesz egyedül. Lepakoltam az asztalra, leültem a számítógép elé, hogy esetleg olvassak is közben... egyszer csak érzem, ahogy a nadrágomon mászik fel a macs. Oké, ülj az ölembe, semmi gáz. Simogattam közben, de kisiklott a kezeim közül, és már az asztalon volt. Beleszagolt a tejes kávéba, végigsétált a billentyűzeten, majd együtt elfogyaszotottuk a piskótát. Ízlett neki, de folyamatosan nyávogott. Aztán mikor letetettem a földre, megtisztelte a parkettát némi pisivel, amibe tanító célzattal belenyomtam az orrocskáját (Áfi azt mondta, hogy így kell szobatisztaságra nevelni). Indulás előtt kinyitottam neki minden ajtót - a konyhait kivéve - hogy ne unatkozzon egyedül. Aztán szépen kisurrantam az ajtón. Nyilván nagyon nyávogott utána, de hát 8 óra körül már minden - még alvó - lakótársamnak ideje felkelni, hihi :)) Node, elég mókás reggeleim lesznek, ha mindig szórakozni kell a cicával. Sebaj, nadddooon cukkiii :)

megan gépelte 15:51-kor